Kiss Sándor: , gazdálkodó, földműves, fuvaros, kisgazdapárti politikus, önkormányzati képviselő, költő.
Orosházán született 1927. május 16-án. Meghalt Orosházán, 2005. szeptember 2-án
Négy gimnáziumi osztályt végzett, s életében mindig egyéni gazdálkodó volt. Nem lépett be a téeszbe, fuvarozással is kereste a kenyerét. Háza orosházán a Könd utcában áll.Felesége Ágoston Magdolna akivel 1958-ban kötött házasságot. ( Gyermekei:Enikő 1960, Tünde 1962).
Földművelő, gazdálkodó ember lévén jól ismerte a hozzá hasonlók gondolkodását, életkörülményeit. Talán ezért is lett politikus.
A rendszerváltás után folyamatosan (egészen 2002-ig) a Kisgazda Párt önkormányzati képviselője volt
Versei az orosházi JELEN almanachban ( 2003, 2004, 2007-2008, 2009 ) jelentek meg. Egy kötet adtak ki, írásaiból, kis példányszámban jelent meg a Csillagok játéka címmel.
(Jegyezte Fülöp Béla, Bogdánné Kiss Tünde - leánya - közlései alapján. 2010. december 1.)

Veres József

Veres József,evang. esperes-lelkész, szül. 1851. jan. 2. Orosházán; a gymnasiumot Szarvason végezte, azután a budapesti egyetemen jogot hallgatott, de csakhamar Sopronba ment theologiát tanulni; tanulmányait Halleban végezte be; a Vécsey és Zay családoknál volt nevelő, de csak néhány hónapig. 1876. a soproni lyceumba kapott meghívást a magyar irodalom és latin nyelv tanári székére s ott csakhamar lelkészszé is választották. 1879-ben az orosházi evang. gyülekezet választotta lelkészévé. 1884., 1887., 1892., 1901. és 1905. az orosházi választókerület országgyűlési képviselővé választotta.
Kisebb tanulmányai egyházi, iskolai ügyekről, irodalmi és művelődéstörténeti rajzok és útirajzok sat. megjelentek a következő hirlapokban: Prot. Egyh. és Isk. Lap, Evang. Egyház és Iskola, a békésmegyei tört. egylet Évkönyve, Budapesti Hirlap, Keresztényi Magyarország, Orosháza, Orosháza és Vidéke, Orosházi Közlöny, Orosházi Ujság; dolgozott a Magyar Nyelvőr számára. Czikkei a Békésvármegyei Évkönyvben (XII. 1887. Egyetmást Orosházáról), az Orosházi Ujságban (1890. 4-6. sz. Berzsenyi Dániel mint ódaköltő, 1895. 45., 46. A magyar közmondásokból).
Munkái:
1. Orosháza multjáról. Orosháza, 1883. (Balassa Pál, Orosháza rövid története 1844. cz. munkáját újra kiadta és a jelenre vonatkozó adatokkal ellátta).
2. Hirdesd az igét. U. ott, 1883. (Egyházi beszédek).
3. Orosháza. Történeti és statisztikai adatok alapján. U. ott, 1886. Fénynyom. képekkel.
4. A békési ág. hitv. esperesség segélyegyletének alapszabályai. Javaslatképen előterjeszti. U. ott, 1887.
5. A magyarországi ág. hitv. egyház alkotmánya. A békési esperesség megbízásából javaslatképen. U. ott, 1890.
6. Az orosházi ev. gyülekezet az 1889-90. számadási évben. U. ott, 1890. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 18. sz.).
7. Kossuth Lajos. Három beszéd. U. ott, 1895.
8. Orosháza ünnepe, a község és ág. hitv. ev. gyülekezet alapításának 150 éves emléknapján. U. ott, 1895.
9. Legnagyobb szeretet. Egyházi beszéd. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyetemes és bányakerületi gyámintézet közgyűlése alkalmával Budapesten 1897. okt. 17. U. ott, 1898.

Országgyűlési beszédeit egyenként kinyomatta. Szerkesztette: Az orosházi ág. hitv. ev. gyülekezet templomának százados emlékünnepe 1886. okt. 31. Orosháza, 1887. cz. gyűjteményes munkát; mint kiadó-tulajdonos szerkesztette az Evang. Egyház és Iskola cz. lapot 1904. és 1905-ben a 13. számig. (Több nincs a múzeumi hirlap-könyvtárban.)

Antisemita Naptár 1884. arczk.

Veres József, Orosháza. Orosháza, 1886. 147. l. fényny. arczk.

Vasárnapi Ujság 1902. 11. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona II. Pótlék 1904. 809. l.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.

Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1906. II. Bpest, 1906. 260. l. és önéletrajzi adatok.
(Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

Witt Márta

Witt Márta: nyugdíjas, műkedvelő író

Orosháza 1938. július 27 édesapja Witt József pincér, édesanyja Kulcsár Erzsébet varrónő volt. Férje Dani József kereskedő 1960-ban kötöttek házasságot, leányuk Erika 1961-ben született.

Az általános iskolai tanulmányai után Békéscsabán a kereskedelmi középiskola pénztárosi tanfolyamát végezte el.

Versei 1977 óta jelennek meg különféle lapokban itthon és külföldön egyaránt. Verseiből néhányat orosz, ukrán, német és angol nyelvre is lefordították. Könyvei jórészt magánkiadásban jelentek, számos antológia közölte írásait.

Kötetei:

Vágyak romjain, 1998 (versek)

A Nap alatt már elmentek 1999. (versek)

Hittel Hitben 2001. (versek)

Hol keresselek? 2003. (versek)

A csend melegében 2005. (versek)

A varsói gettó fogságában 2010. (regény)

Antológiák, amelyek közölték írásait:

Kardoskúti antológia 1988-tól 2000-ig

Szegedi Amatőr Alkotók Antológiája (1999-tól 2000-ig

Együtt Amatőr írók antológiája Pécs 2001.

Jelen - orosházi almanach 2001-től 2009-ig évente

( Bejegyezte: Fülöp Béla Witt Márta közlései alapján. 2010. november 15.)

Orosházi jeles házak

Veres József itt élt Táncsics utca (ev. egyház alvégi paplak)

Jászai-Horváth Elemér költő (1888-1933) szülőháza: Orosháza Táncsics utca 21.

(Folyamatosan gyűjti és adja közre Fülöp Béla 2010. nov. 9-től)

Dávid László: nyugdíjas pedagógus, író, költő
Született Deszken 1929. június 6-án. Orosházán leginkább úgy ismerték őt hosszú időn át, mint hivatásos pártfogó, aki a Gyermek és Ifjúságvédő Intézetnél dolgozott, mellette vagy inkább vele párhuzamosan végezte a Békés megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ismeretterjesztő munkájának szervezését is , mint a TIT orosházi járásának a titkára. Egészen nyugdíjazásáig látta el ezt a feladatot.
Családi hagyományokkal rendelkező famíliában nőtt fel, édesapja Dávid Lajos MÁV váltókezelő volt, édesanyja a családot látta el Perlaki Annának hívták. László volt a hetedik gyermek, s mivel a többi már szakmnát kapott, s szülei idősek is voltak, hát úgy gondolták taníttatják, a taníttatás díját apránként elő tudják teremteni.
Az irodalmi tevékenysége igen korán elindult, 16 évesen jelentek meg első versei. Írásai, versei a 70-es évektől gyakorta jelentek meg különféle heti és havilapokban. Alkotói pályája igazán nyugdíjas éveiben bontakozott ki. Első megjelent verseivel büszkélkedett is édesanyjának, hogy lám nem haszontalan dolog a versírás, hiszen még tiszteletdíjat is küldtek.
Felesége Kotroczó Piroska, akivel 1951-ben kötött házasságot, s két gyermekük született: Dávid László (1954), Dávid Tamás (1967.)
Felsőfokú tanulmányait 1955-ben Szegeden a Pedagógiai Főiskolán, majd 1967-ben Szegeden a JATE BTK-án végezte. Munkahelyei: Általános Iskola Kevermes, nevelő (1950-55.); Általános Iskola Lökösháza, igazgató (1955-57); Általános Iskola Szentetornya, nevelő (1957-59); Szentetornya Általános Iskola, igazgató (1959-1966);Orosháza József Attila Általános Iskola, nevelő (1966-1971); Békés Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet, hivatásos pártfogó (1971-93).
Kitüntetései: Kiváló Munkáért, Orosháza Művelődéséért, Pedagógus Szolgálati Emlékérem
Kinizsi című elbeszélő költeményét Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulójára meghirdetett irodalmi pályázatom arany oklevéllel jutalmazták.
Társulati tagságok: Ismeretterjesztő Társulat, Nyugdíjas Pedagógusok Baráti Köre - Orosháza.
Könyveiról A hónap című internetes kulturális folyóiratban jelent meg több alkalkommal méltatás.
Könyvei:
Verses történelmi elbeszélő költeményei
* Kinizsi. 2002
* Mátyás történetek 2008.
* Hunyadiak élete és kora. 2008.
* Honfoglalás. 2009.
* Kis királyok, nagy királyok. 2009.
*Jön a tatár. 2010.
* A nagy temető. 2010.
Verskötetei:
* Félrevert harangok 2007.
* Szonett csokor. 2008.
* Álmatlan éjszakák. 2009.

* Az utolsó szó jogán (versek) 2011.
(Bejegyezte Fülöp Béla Dávid László közlései alapján. 2010. nov. 10.)

Bárdos Zsuzsa: tanár, irodalmi múzeológus

A Békés megyei Gádoroson született 1961. július 23-án. Felsőfokú tanulmányait a Szarvasi Óvónőképző Intézet (1981) után a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán (1987), és a József Attila Tudományegyetem (2007) végezte. Két gyermeke van: Tamás (1985) és Kata (1986).
Az orosházi Szántó Kovács János muzeológusa 1989-1992, majd 2009-től ismételten ott is tevékenykedik. 2000-től az Eötvös József Általános Iskola (2008-tól Orosháza Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye Eötvös József Tagintézménye) tanára.
Kutatómunkája nyomán született könyvei értékmentő feladatot jelent a város és a környék részére. Kötetei:
* Elek László élete és szellemi hagyatékának repertóriuma. Orosháza 2003.
* Eeszántogatva fődet és papírost. Orosháza 2004.
* Nótát vetett a rét hajlatán. Orosháza 2007.
* Jobb volna tán itthon lenni. Orosháza 2009.
Szerkesztette:
* Az Alföld nehéz hűségében (2010) című kötetet.
* Utószót írt Fedor Ágnes Különös karnevál című kötetéhez. Orosháza 2004. (Előszó - Faludy György)
Tanulmányai, írásai jelentek meg:
Békési Életben 1989-től
Jelen irodalmi almanachban 2006-tól
Ritka madár irodalmi almanachban 2008-tól
Gádorosi Füzetekben 2008-tól
Tekintet című kulturális szemlében 2008-tól
Honismeret című folyóiratban 2008-tól
Bejegyezte Fülöp Béla, Bárdos Zsuzsa közlései alapján- Közreadva: 2010.november 7-én)

Lénárt Ferenc : világjáró kerékpáros és útiélmény-író
Még nem végleges szöveg!
Elsőként engedd meg, hogy röviden bemutatkozzam: Lénárt Ferenc vagyok, 44 éves. Orosházán élek, 21 esztendeig dolgoztam a Mol Rt-nél, illetve annak jogelődjénél, jelenleg 'szabadúszó' vagyok.
Megszállott utazóként már keresztül-kasul bejártam egész Európát, Dániától Portugáliáig, Franciaországtól Romániáig. Mindezt többnyire gyalogosan vagy kerékpárral. Utazásaimról több alkalommal részletesen tudósított a helyi és az országos sajtó is.
Régi szerelmem Erdély, ahová már húsz éve rendszeresen visszajárok. Az 1989-es forradalom idején testközelből szemlélhettem a drámai eseményeket, s a magyarországi sajtót is tudósítottam a történésekről.
Érdeklődési körömbe tartozik még az igényes blues-muzsika, nagy kedvencem Jim Morrison és a Doors, valamint a zseniális gitáros, Stevie Ray Vaughan.
Mihály Zoltán barátom társaságában, és önállóan is több alkalommal tartottam sikeres blues- és rocktörténeti előadásokat a városi könyvtárban és az orosházi Blues Caféban.
Szívemen viselem az állatok, különösen a kutyák sorsát. Alapító tagja vagyok a helyi állatvédő egyesületnek, emellett néhány társammal kutyamenhelyet üzemeltetünk a városban.
Könyveim:
* Pedálblues.
* Az úttörőtábortól a pekingi vadkacsáig. 2010.
(Bejegyezte: Fülöp Béla Léna honlapján való szöveg átvételével. 2010. november 5.