2011. szeptember 14., szerda

Orosházi gasztronómia

Az orosháziak és környékbeliek étkezésével  és szokásokkal foglalkozó munkák:
1. Beck Zoltán: Disznótoros szokások Orosházán és köenbyékén. Szántó KLovács Mózeum . 1965. 249-261 p.
2.Izes Orosháza (Károlyi Fülöp Béla), Helios Alapítvány 2004, 2008.
3. Orosházi libalakoma (Károlyi Fülöp Béla) Helios Alapítvány és Média Kft. 2007 és 2008.
3. Orosházi disznótorok hajdanában és napjainkban (Károlyi Fülöp Béla), Helios Alapítvány 2009.
4. Nagy Gyula :Paraszti élet a Vásárhelyi pusztán.
5. Verasztó Antal: Az orosházi szárazmalmok és szélmalmok nyomában (1744-18991). Helios Kiadő, Orosháza.
6. Erostyák Zoltán: Eleink táplálkozása (Táplálkozásdvizsgálat a 18. századi Orosházán) In: Mozaikok Orosháza és Vidéke Múltjából 2011/3. Szántó Kovács János Múzeum.

2011. szeptember 13., kedd

Marsall László

Marsall László 1933. november 3-án született Szegeden. A család Orosházán, majd 1936-tól Békésen élt. Az apja itt lett főszolgabíró, s bár demokratikus magatartású személy volt, 1945 után népbíróság elé állították, meghurcolták. Édesanyja tanítóképzőt végzett. A szülők egyetlen gyermeke elemi iskoláit Békésen, a gimnáziumot fél évi orosházai tanulás után Budapesten, a Werbőczy gimnáziumban végezte. 1952-ben érettségizett jelesen. Leginkább a filozófia érdekelte, de származása és az akkori filozófiaoktatás jellege miatt az ELTE természettudományi karának matematika—fizika szakpárjára iratkozott be. A pedagógus pályára magát alkalmatlannak tartva, három év után formálisan félbehagyta tanulmányait, csak az őt érdeklő szakmai órákra járt be. 17 éven keresztül első osztályú csapatban röplabdázott.
Eleinte alkalmi fizikai munkákat végzett, majd 1957-től a Magyar Rádió irodalmi osztályának külső, 1967—1970 között belső munkatársa volt. Azóta szabadfoglalkozású író.
Rövid ideig tartó első házassága (1956—1958) után felesége Borlói Katalin (1962-től 1983-ban bekövetkezett haláláig). Két gyermekük született: Balázs (1965—1981) és László (1968—). Harmadik felesége Domokos Kinga (1987 óta).
A későn jelentkező alkotók közé tartozik, bár első versei 1940-ből maradtak fenn. Igazi mestere, a költészetben „egyetemi tanárja Weöres Sándor volt, aki rendszeresen foglalkozott vele. 1958-ban Tellér Gyulával közösen írt tanulmányukat publikálta a Jelenkor (Vizsgálódások a modern költészet területén), s csak ezt követően kezdték verseit is közölni. Első kötete, a Vízjelek, így is csak 1970-ben látott napvilágot. A hatvanas években tagja volt a Belvárosi Kávéház már legendás hírű értelmiségi társaságának. Válogatott kötetét 1989-ben, a gyűjteményest 2002-ben